Memória: Felejtés vagy emlékezés?
Elménk archívuma mélyén rejlik életünk – ám akár el is tűnhet onnan….A National Geographic magazin novemberi címlaptörténete emlékeink nyomába ered, és a memória rejtélyes működésébe vezeti be az Olvasókat. Lesz szó ezentúl még a függőcinegék viharos életéről, a hazai gyógyvizekről, a lápi lidércekről, az óceániai királyságról, Tongáról, valamint megtudhatjuk azt is, miért ért nehezen szót a vadász és a természetvédő.
63.oldal:
" Bár az egykutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy hányféle memória létezik, általában két típust különítünk meg: az egyik a dekleratív (explicit), a másik pedig a nem-dekleratv (implicit) memória.
A dekleratív kategória hatáskörébe olyan dolgok tartoznak, amelyekről biztos tudással bírunk, illetve amelyekre visszaemlékeznk ( az autónk színe vagy az előző nap események).
A nem dekleratív memória olyasmit rögzít, amire célzott gondolkodás nélkül is képesek vagyunk - mondjuk bicikizni vagy egy alakzatot tükörben lerajzolni (mi? ez nekem nem megy!- a szerk.). Az ilyen, nem tudatosuló emlékek bevésée és tárolása nem a hippokampuszban, hanem az egy más részeiben megy végbe. A különféle tanulási kézségek más-más agyi területekhez kötődnek: a mozgással összefüggő tanulás az agytörzs mögött elhelyezkedő kisagyhoz ( cerebellum, az érzékelésen alapuló tanulás a neokortexhez, a habituáció az agy központi részéhez kötődik."
Más forrásból:
A gerincoszlopunk tetején lévő, mintegy 1300 gramm súlyú, tekervényes szövetállomány, az AGY az egyik legcsodálatosabb emberi szerv - minden folyamatot rögzít, aminek tudatunk valamilyen okból figyelmet szentel. Segítségével képesek vagyunk rég látott-hallott dolgokra emlékezni, de azt is agyunknak „köszönhetjük“, ha a pár perccel ezelőtti eseményekre nem emlékszünk. Az átlagember a tökéletesség két pólusa közt helyezkedik el – a tökéletes emlékezés és a tökéletes feledés között. Valószínűleg mindannyian jártunk már közel mindkét véglethez: Egy vizsga előtti órában szinte betéve tudjuk az egész könyvet, pár hónapra rá (ha az említett könyvet azóta nem vettük a kezünkbe) alig pár dologra emlékszünk. Hiszen az EMLÉK nem más, mint „az agyi neuronok közötti kapcsolatok meghatározott, tárolt variációja“. Agyunkban kb. 100 milliárd neuron (idegsejt) működik és ezek mindegyike 5-10 ezer kapcsolatot, ún. szinapszist képes létesíteni más neuronokkal. Vagyis minden emlékünk az agyunk idegsejtjei között kialakult kapcsolatok egy-egy elraktározott változata. S hogyan zajlik az emlékezés folyamata? Az agykéreg erre specializálódott részei felfogják a szenzoros üzeneteket, amelyeket azonban kb. egy ezred másodpercig tárolják. Az információkat, melyek a homloklebenybe áramolnak, agyunk készenlétben tartja, azaz mindenki EMLÉKSZIK, hogy most a memóriáról olvas. A fontosabb adatokat, információkat a hippokampusz és a mediális halántéklebenyek egyéb részei pár másodperc elteltével kódolni kezdik, majd a hippokampusz más kapcsolódó agyterületek segítségével a RÖVID távú memóriát HOSSZÚ távú memóriává alakítja. A hippokampusz az emlékeket csupán rögzíti, a tárolás az agykéreg azon a területén történik, amely az eredeti információt érzékelte és feldolgozta. A szakemberek a 19. század vége óta megkülönböztetik a rövid és a hosszú távú emlékezetet, és tudják, hogy a kétféle memória az agy különböző területeihez kötődik. Így ha az ember hippokampusza „megbetegszik“, képtelen bármire is emlékezni, hiszen hippokampusz híján nem rögzülnek az emlékek. A kutatók általában kétféle memóriát különböztetnek meg: a deklaratív (expicit) és a nem-deklalratív (implicit) memóriát. Az első segítségével tudjuk megmondani, milyen színű az autónk vagy, hogy hol jártunk tegnap. Az implicit memória segítségével pedig el tudjuk végezni azokat a cselekvéseket, melyeket „célzott gondolkodás nélkül“ teszünk: biciklizünk, korcsolyázunk, anélkül, hogy tudatosan belegondolnánk, hogyan is kell ezeket a cselekvéseket végrehajtani. Ebből következik, hogy a különböző tanulási készségek agyunk más-más területeihez kapcsolódnak. Az ókorban a legfőbb emberi értéknek a jó memóriát tartották, mert segítségével óriási ismeretanyag befogadása vált lehetővé. Napjainkban azonban kérdéses, hogy szükség van-e a jó memóriára, hiszen számos egyéb „memória“ áll rendelkezésünkre: fényképek, videófilmek, könyvek, naptárak, emlékeztető cédulák, s nem elfeledkezve a számítógépről sem. „Mivel azonban a tapasztalat az emlékekből, a bölcsesség pedig a tapasztalatokból táplálkozik, a jobb emlékezet nem csak a világ, de talán önmagunk jobb megismerését is jelentené.“
Sokak évek óta dédelgetett álma válhat valóra, hiszen Gyurcsány Ferenc az oszágos MSZP kongresszuson bejelentette, hogy szíves örömest lemondana ha két hét alatt találnak valaki hülyét a helyére.
Aputól kaptam, Hardy az egyik kedvence, de ezt se olvastam még.
Rákerestem 
A Freestylers nem sokat pihenhetett legutóbbi albuma, a 2004-es 
Hú, hát nem olyan vészes.
Összecsúszhat az EP- és az országgyűlési választás
A köztársasági elnök a parlament feloszlatása után leghamarabb 72 nappal írhatja ki az előrehozott választás. Sólyom Lászlónak így utoljára csütörtökön van erre lehetősége.
Ha Gyurcsány és Fodor (illetve Dávid Ibolya) nem tud megegyezni csütörtökig a miniszterelnök személyében, akkor csütörtökön a Parlament rendkívüli ülésen mondhatná ki az önfeloszlatást. A határozatot Szili Katalin házelnöknek alá kellene írnia, és tovább küldenie a Sándor-palotába. Sólyom László kedden hazatér hivatalos lengyelországi látogatásáról, külföldi programja csütörtökön nem lesz, így – ha kézhez kapja a határozatot, rajta a sor.
Elvileg akár későbbi időpontra is kiírhatja a választást, de legfeljebb 18 nappal későbbre. Az viszont elég irreális, hogy az európai parlamenti választás után egy-két héttel legyen az országgyűlési választás, bár elvileg ez sincs kizárva.