Timcsi, a Tompa történetének talán első igazán aktív és azóta is kitartó olvasója, aki fogta magát és szeptembertől már több ezer kilométerre hazánktól, egészen pontosan az ausztáliai Sydney-ben tengeti mindennapjait. Milyen az ottani élet, milyen az iskola, hogy telnek egy igazi Tompa rajongó mindennapjai ezen a távoli földrészen - az interjúból minden kiderül!
Tompa: Drága Timi, először is mesélj, hogy teltek az ünnepek?
Timcsi: Hát érdekes volt... 32 fokban nem igazán fogott meg a karácsonyi hangulat. Ami nem is olyan nagy baj. Könnyebben vészeltem át az ünnepeket, mint ahogy arra számítottam. Pihiztem, strandoltam, 24-én az iskolai csoporttársaimmal voltam. Nagyon kis helyes összejövetel volt, főztünk beszélgettünk, bár arra nem tudtak rábeszélni, hogy megkostóljam a céklalevesüket.....:)
A szilveszter is nyugis volt. Megnéztem a tüzijátékot innen a távolból, aztán korán lefeküdtem.
Tompa: Folytassuk, vagyis kezdjük az elején; mióta vagy kint és mikor láthatunk újra itthon?
Timcsi: Szeptember 16-án hagytam el kishazámat, és 2 nappal később 18-án érkeztem meg a Sydney-i nemzetközi reptérre. Tehát már 3 és fél hónapja nélkülöztök engem :D
Egyenlőre a haza útnak nincs pontos dátuma, annyi biztos, hogy szeptember közepén vagyok várható..
Tompa: A levelekből amiket küldtél, kiderült hogy sokáig kerestél munkát és úgy néz ki most találtál egy jót, mit kell erről tudni? Mennyire nehéz kint egy külföldinek normális munkát szerezni?
Timcsi: Hát igen a munkakeresés. Nem egyszerű dolog. Mielőtt kijöttem több ügynökségnél is jártam, akik Ausztráliába is szerveznek tanulmány utakat. Valamint a lakótársaim és több különböző ügynökségtől jöttek így van rálátásunk a témára. Hát nem akarok én senkiről rosszat mondani, de nem igazán a valóságot festik le senkinek Ozzilandről. Minden ügynökség a földi paradicsomnak írja le ezt a helyet. Munka van dögivel, mindenki két perc alat talál magának munkát.
A valóság viszont egy kicsit más. Az tény, hogy rengeteg a munka és kb 5 éve még mindenki hip-hop eltudott helyezkedni, csak azóta kicsit megváltozott a helyzet.
Iszonyatosan sok a bevándorló, (főleg Ázsiából, néha az az érzése az embernek, hogy Kínában van...), és bizony a munkaadók azokat részesítik előnyben akinek már van itteni tapasztalatuk. Na ha az ember idejön kishazánkból, nem sok tapasztalattal rendelkezik.... és így nehéz munkát találni. Szép lassan mindenki megtanul hazudni mint a vízfolyás. 5 különböző önéletrajzot ír attól függően, h milyen munkára jelentkezik.
Legkönnyebben talán a vendéglátásban lehet elhelykedni. (Nekem mondjuk nem volt sok ilyen jelengű tapasztalatom). Irodai munkáról ne is álmodjon az ember, mert olyat képtelenség megkapni.
A nyelvtudás szükségésesége meg változó.
Én 3 hónap után kaptam lehetőséget arra, hogy elmehessek egy interjúra....
És meg is kaptam az állást.
Jelenleg direkt marketinget csinálok. Ami azt jelenti, hogy kint állok az utcán és leszólitok minden arra járot és megpróbálom rávenni öket, hogy regisztrálják magukat egy adomány programba. Elsőre elég rossznak hangzik. Otthon kit tudnál rávenni arra, hogy segítség a harmadik világ lakóit??? Szerintem nem sok embert. Itt viszont annyira nem vészes. Az ozzik legalább 3-4 ilyen programot támogatnak, mivel 100%ig vissza tudják igényelni őket az adójukból.
Az első három nap után mondjuk majdnem felmondtam, aztán Apukám javaslatára maradtam még. Most már elég jól megy, múltkor például három nap alatt megkerestem az otthoni havi keresetem felét. Ami azért nem rossz....
Tompa: A szállás kérdéssel is volták kisebb-nagyobb problémák, ez hogy oldódott meg?Hol és kikkel laksz most?
Timcsi: szállás: hát most még mindig ugyanott lakom, Arncliffeben (Sydney egyik középkülső kerülete), egy diákházban. Most 8-an lakunk itt. 5 szobás a ház, minden szobában ketten vannak. Szép nagy a kertünk. Annyira nem vészes a hely, az egyetlen gond vele, hogy csak minden harmadik vonat áll meg itt, ami azt jelenti, hogy ha lekések egyet akkor fél órát kell várnom a következőre.
A lakótársaim nagy része jó fej, de nem veszik komolyan a takarítást. A konyhában mindig borzasztó a rendetlenség, ami úgy látszik csak Verát ( a szobatársam) és engem zavar. De lassan most már mi is belefáradunk a folytonos, mások utáni takarításba.
Tompa: Milyen volt az első pár hónap az iskolában?Most van éppen egy kis nyári szünet ugye?
Timcsi: A sulit egyszerűen imádom. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fogom élvezni. Eddig két modult csináltam meg (marketing és Hr) és nagyon élvezem a tanulást. Sok beadandót kell írnunk. December 11-én volt az utólsó nap a suliban, és ekkor ki is tüntettek a kiváló teljesítményem miatt. Eddig a harmadik legjobban teljesítő tanuló vagyok :D Kaptam egy oklevelet is. Már nagyon várom ,hogy újra mehessek suliba, bár most hosszú nyári szünet van és csak január 26-én kezdünk újra. A suliban barátokra is leltem, rengeteg lengyel szlovák és cseh csoporttársam van, akikkel nagyon jól kijövök. A szünet alatt is összejárunk, egyik kedvenc helyünk a "la cita", bár eddig még csak én jutottam be a helyre mert a többiket soha nem engedik be, mert túl részegek..
Tompa: A munka mellett mivel töltöd a szabadidődet?
Timcsi: Szabadidőm, most szerencsére nem sok van. Hétfőtől szombatig az alapítvánnyal dolgozom, és néha ha hívnak a libanoniak akkor hozzájuk és elmegyek pincérnősködni. Mint például ma is meg holnap is. Ez most egy kicsit hosszú hét lesz, mert szombattól szombatig fogok dolgozni.
De ha időm engedi, akkor strandolok és kirándulok.
Tompa: Tehát sokat strandolsz, mégis melyik a kedvenc strandod? Mennyire cápaveszélyes?
Timcsi: Kedvencem a Bondi Beach. Ez a legnépszerűbb strand Sydney-ben, és nem véletlenül. Nyílt vízre néz a hely és épp ezért hatalmasak a hullámok. Imádom. Elméletileg van háló a strand előtt, de azért mindig egy picit félek, hogy mi van ha jön a cápa. Pár napja is vidáman pancsoltam, mikor megláttam egy helikoptert,
és valahol olvastam, ha megjelenik egy az azt jelenti, hogy cápát vettek észre. Mondtam is a többieknek, hogy én gyorsan kimegyek, mert félek, erre mindenki röhögött rajtam, hogy miket tudok beképzelni. Aztán este néztük a Híradót ahol be is mondták, hogy cápa volt Bondinál (6méteres fehér), és volt egy Perth-nél is ahol egy pasit meg is evett........
Tehát, bármennyire is jó a víz, azért érdemes észnél lenni.
Tompa: És a kirándulások? Az a hír járna,hogy hamarosan Új-Zélandot is meglátogatod!
Timcsi: Kirándulni csak ritkán megyek, mert ha jó az idő inkább a strandot választom. De pár napja végre eljutottam a Blue Mountinsba. Csodaszép hely. Gondoltam is, hogy egy otthoni geográfus hallgató barátomnak nagyon tetszett volna.:)
Végtelen erdők, csodálatos kilátás. Abszolút megérte az a 2 óra vonat út..
És igen, igaz a hír, február végén elmegyek 9 napra Új-Zélandra. Az iskolai csoporttársaimmal megyek, összesen hatan leszünk. És kocsit bérelünk és végig járjuk az egész helyet, északról indulva délig. Alig várom már, hogy mehessek. Az egyik lengyel lánnyal akivel a legjobban kijövök (Kaloninával) ketten leszünk egy kocsiban. Ő fog vezetni, mert mindenki jobban jár, ha én nem ülök a volán mögé....
Tompa: Voltál-e már esetleg Melbourne-ben is?
Timcsi: Sajnos Sydney-n kivűl másik városban még nem voltam, de mindenképp szeretnék Ausztrálián belül is utazgatni. Most előbb Új-Zélandra fókuszálok. De mostani terveim szerint még jónéhány helyet szeretnék meglátogatni, ehhez persze még sokat kell dolgozni..
Tompa: Mennyire drága kint az élet?pl az élelmiszer árakban?
Timcsi: Hát az tény, hogy Ausztrália jóval drágább mint kishazánk.., De mondjuk a fizetések is ehhez igazodnak. Ha tiszteségessen dolgozol, akkor nem lehet bajod a megélhetéssel. Vannak olcsó helyek, ahol mindent meg lehet találni. Azért van ami olcsóbb. A kedvenc helyemen például a rendes adag steaket sült krumplival és egy pohár üditővel vagy sörrel 9 dollár 40 centért kapsz meg (kb.1340 Ft,a szerk.) Ami azért barátok között is igen jó ár....
Bár a sörök itt elég szarok. Felvizezett ihatatlan löttyök... És drágák. Egy pohár sör, vagy egy üveg (0.33-as) boltban kb 4 dollár (570Ft), szórakozóhelyen pedig 5-8 dollárig kapható. Amit picit sok....
Itt mondjuk nagyon komolyan veszik az alkohol fogyasztást. Nem lehet részegen randalírozni. Ha észre veszik valakin a szorakozóhelyen hogy részeg, azonnal kiteszik onnan. Bemenni már nem is engedik aki kicsit viccesebb hangulatban van.
A legolcsóbb kaja a sushi. Ami nekem nagy mázli. Hetente legalább 3-szor sushi napom van.

Tompa: Mit gondolsz a tompa előző évéről?Szerinted miben kéne változtatnunk?
Timcsi: A kezdetektől fogva nagy Tompa rajongó vagyok és az előző évben is rendszeresen olvastam a posztokat. Hiányolok néhány admint,akik egy picit mostanság passzívabbak, mint korábban, remélem ez idén változni fog.
A dizánj ami most kicsit nem tetszik. Szerintem, tök jó volt mikor fejlécben kint volt mindenki fényképe, ezt vissza kéne idén hozni. Mégiscsak tudják már a lányok, hogy kikért rajonganak...
Tompa: Üzensz-e eseteg valamit az adminoknak vagy épp az olvasóknak?
Timcsi: Mindenkit sok szeretettel várok ide, egy kis kirucanásra :D Jó lenne már látni titeket. És csak így tovább 2009-ben is.
Plusz szeptemberben már alig várom a meglepetés welcome home partimat.:)
Bármi kérdés felmerül bárkiben lehet nekem e-mail-t küldeni, mert azoknak mindig nagyon örülök, bár nem biztos, hogy azonnal válaszolok, de igyekszem.
Ha tetszett amiket meséltem, minden fénykép amit eddig csináltam fent van a neten: http://picasaweb.google.com/miszkulyt

Utolsó kommentek