Lássuk akkor milyen feladatok is voltak:
Az első 12 feladat rövid válaszos volt;
-római köztársaság története - forrásban benne volt minden
-középkori egyház politikai szerepe?+vmi képeket kellett párosítani,azt hiszem 8.osztályból ismerős
-középkori Mo.,ilyen kapuadó,bányabér meg stb. aranyos:)
-nagy földrajzi felfedezések - az egyik kedvencem,ilyen nyilakra kellett írni h ki merre ment.. szintén általános iskola
-II.József uralkodása - 1oldalas forrás,benne van minden méghozzá szájbarágósan,olvasni meg ha jól emlékszem ált.isk. 1.osztályban tanultunk?
-XIX.századi eszmetörténet - ideológiák,hát bravó kurva nehéz volt:D
-dualizmus kori Mo. - nemzetiségek,ide se sok ész kellett
-világgazd-i válság - vááááá bazz,de miért kell ilyen kérdezni amikor ott van előtte leírva minden??
-két vh. közti magyar külpolitika - trianont kell tudni, de mondjuk 0,5pontos kérdéseknél még akár bele is lehetett szarni a közepébe
-Rákosi-korszak életmódtörténete - 4megállapítás igaz/hamis, mami meg papi kedvenc témái biztos mindenkinek meséltek már
-Európai Unió intézményrendszere - egész jó kis feladat,lenne 1.gimiben..
-emberi jogokkal kapcsolatos feladat - megint rakatnyi forrás,aztán betippelsz vmit
Innentől voltak a kifejtős kérdések,voltak röviden és hosszú kifejtősök,talán választani lehetett de azt nem tudom pontosan mennyit meg miért,ezeket írták origón:
A 13. feladat során a reformáció kálvinista/református irányzatát kellett bemutatni egy rövid esszé formájában, mind eszmei (első forrás), mind gyakorlati (második forrás és az ábra) működését illetően
- Az első forrás a predesztinációra vagyis az „eleve elrendelés” tanára utal, amelynek lényege, hogy az egyén nem rendelkezik szabad akarattal, már születésekor eldöntötte az Isten, hogy a mennybe, vagy a pokolra jut-e. Fontos az elméletben, hogy a munkánkat Istennek tetsző hivatásként kell végezni. Ez igazolta a szorgos polgári munkát, de a munka mellett a kereskedelmet is, amit addig az egyház nyíltan nem támogatott.
- A második forrás a kálvini tanok másik fontos elemét, a zsarnokölés elméletét írja körül. A társadalmat a nép által választott tisztségviselőknek kell vezetniük, akiknek Istentől rendelt kötelességük megfékezni a zsarnokokat (pl. a királyt). Erre hivatkozva indít pl. számos felkelést a magyar nemesség a Habsburgok ellen a XVII. században.
- Az ábra értelmezésének legfontosabb eleme, hogy a református egyházkerület élén álló egyháztanácsba polgári személyek is bekerülhettek abból a városi tanácsból, amit a város polgárai választottak. Az egyháztanács pedig felügyelte a város iskoláit, intézményeit. Ez így mai értelemben véve meglehetősen humánus rendszernek minősül.
A 14. feladatban az ipari forradalom vasútépítési lázának hatásait kellett bemutatni, gazdasági hatásaival együtt. A kombinatív megoldást a források közül csak az utazási időt bemutató ábra segíthette hatékonyan. Az első forrás csupán a gőzmozdony 1825-ös feltalálásáról szólt.
- A táblázat alapján kiemelendő, hogy Európán a XIX. században valóságos vasútépítési láz lett úrrá. Látható, hogy húsz esztendő alatt több, mit tízszeresére nőtt a vasútvonalak hossza. A mozdonyhoz gőzgép kellett, ami új piacot jelentett a vas és a szén számára. Mivel a nyersanyagot egyre gyorsabban kellett eljuttatni a gyárakhoz, újabb vasútvonalakra lett szükség, így a folyamat öngerjesztő hatású volt.
- A következő ábra a vasútépítés közvetett hatásait mutatja be. Az utazási idő lecsökkent, és a korábban napokat igénylő utak órákra csökkentek. Ez tovább gyorsította a kapitalizálódást, a piaci struktúra erősödését - új üzletek kötését, tehát a gazdasági fejlődés gyorsulását.
- Az első ábrával kapcsolatban ki lehetett térni arra, hogy Anglia és az USA fejlődése egyedül elérte, sőt meghaladta a teljes Európáét. Az ipari forradalom versenyében így (szinte) behozhatatlan előnyre tettek szert, vezető szerepet játszva a gyarmatosításban. A kialakult erőviszonyt borítja majd fel az egységesülő Németország, amiből világméretű konfliktus, az I. világháború robban ki.
A 15. feladatban Erdély XVI-XVII. századi etnikai, vallási helyzetét, rendi tagolódását kellett taglalni. A feladathoz megadott források nem mutatnak rá egy meghatározó eseményre, az 1568-as tordai egyezményre, amelynek ismerete nélkül csak részmegoldás lehetséges.
- A tordai egyezményben engedélyezték Erdélyben az összes protestáns irányzatot, így Európában egyedül álló módon az antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók vagy más néven unitáriusok) igehirdetését is. Kiemelhető, hogy unitárius volt Erdély első fejedelme, János Zsigmond is, és udvari papja Dávid Ferenc fektette le az unitárius egyház alapjait.
- Rendkívül fontos megjegyezni, hogy Magyarországon és így Erdélyben is elsősorban a református tanok terjedtek el, a nemesség 90 (!) százaléka tért át valamely protestáns felekezethez. Ennek okai: a nemzeti nyelven való prédikálás, a zsarnokölés elméletének népszerűsége, és a katolikus Habsburgokkal való szemben állás ilyen módon is kifejezése.
- A szász területeken a német birodalmi területekhez hasonlóan az evangélikus vallás, a román lakosság között a korábbi keleti (bizánci) hatások miatt a görögkeleti hit terjedt el. A székelység megtartotta a katolikus vallást.
-Az etnikai megoszlás kapcsán fontos adat, hogy a székelyek magyarsága, a szász területek német lakossága nem keveredett, de a Partium vidékén, ahová a harcok sokszor elértek – és így a lakosság elmenekült, vagy elpusztult – már az újonnan betelepült/betelepített románság és magyarság kiegyenlítettebb képet mutat.
- A közigazgatás nagyjából az etnikai helyzet szerint tagolódik, a szász területeken találhatóak a szász kerületek, ugyan ez a helyzet a székely vidékeken. Eltérés a Partiumnál (aminek jelentése „kapcsolt részek”) van, ami az 1570-es speyeri szerződés után kerül végleg az erdélyi fejedelem közigazgatása alá. Ezek a területek történetileg a királyi Magyarországhoz tartoztak. Megemlítendő még a szászok és székelyek külön jogállása az adóztatás terén.
A 17. feladatban a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát kellett ismertetni. A feladat nehézségét az adja, hogy komplex ismeretekre van szükség a magyar felvilágosodástól és a jakobinus mozgalomtól a reform-korig. Itt a segítségként megadott kronológia csak egy részét fedi le az eseményeknek, az átfogó ismereteket csak az egyén felkészültsége adja.
- Jó, ha a vizsgázó már a dolgozat elején rögzíti, hogy az államnyelv 1844-ig a latin.
- A magyar nyelv ügyében kronologikusan az első adat a felvilágosodás hazai kezdetének tekintett 1772. Ágis tragédiájának kiadása. Ezt követően a nemzeti nyelv használatának, fontosságának felismerése terjed el.
- II. József német nyelvet erőltető ténykedése is felerősíti a magyar nyelv ügyét, magyarul beszélni, a nyelvet használni egyet jelent az udvarral szembeni ellenállással.
- Nem meglepő, hogy 1790-ben Laczkovics János – későbbi magyar jakobinus igazgató – magyar vezényleti nyelvet követel huszárezredének.
- Jelentős lépés a Kazinczy nevéhez kötődő nyelvújítás, és annak felismerése, hogy a magyar nyelv is tökéletesen alkalmas a verselésre.
- Ezt követően felhasználható a forrásként megadott kronológia, amiből látszik, hogy a magyar nyelv használatát fokozatosan engedélyezte az udvar, a feliratok magyar nyelvű szerkesztésétől az anyakönyvezésig.
- Megállapítható, hogy a magyar nyelv kb. fél évszázados kérdése 1844-ben megoldódik, de sokkal érdekesebb annak megvizsgálása, hogy az udvar miért engedélyezte. Az 1843-44-es rendi országgyűlésen a nemesség – élén Kossuthtal számos problémát vet fel (pl. a vámhatárok átalakítását, ami veszélyeztetné az osztrák gazdaságot), de ezeket az udvar elutasítja. Azonban, hogy egy látványos gesztust gyakoroljanak, engedélyezik a magyar nyelvet, amely idehaza óriási örömöt okoz, az udvarnak viszont nem kell átalakítania a rendszer alapstruktúráját. Ezt mindenképp el akarta kerülni.
továbbá:
A 16. feladatban Szent István államalapítását és államszervezői tevékenységet kellett bemutatni. Ebben a feladatban, ha valaki módszeresen használta a forrásokat, akkor lényegében tökéletes választ adhatott.(hosszú)
A 18. feladatban Magyarország XVIII. századi etnikai viszonyainak (át)alakulását kellett kifejteni. A két forrás értelmezéséhez ismerni kellett a török kiűzésének folyamatát és következményeit is.(hosszú)
A 19. feladatban Magyarország II. világháborús szerepét kellett részletezni. A források csak közvetlenül a katasztrófát jelentő eseményről szólnak, de nem árt, ha az oda vezető eseményeket is számba vesszük.(rövid)
A 20. feladatnál az 1956-os forradalomhoz vezető okokat kellett egy hosszú esszében kifejteni. A feladat nehézségét jelentette, hogy nem csak a magyar, hanem a nemzetközi eseményekre is ki lehetett illetve kellett térni. A magyarországi eseménysor közül mindenképpen kiemelendők..(hosszú)
