Ott hagytam abba,hogy Cobh rohadt jó hely volt. Másnap visszamentünk Corkba,és a csodával határos módon kaptunk egy csinos kis Yarist 1 napra. Természetesen a város leglepukkantabb autókölcsönzője rajtunk akart meggazdagodni,miért is ne a csoró magyarokon,dehát nem volt más választásunk,úgyh sajnos Tibit oda kellett adni egy éjszakára,megkívánta az a perverz állat.. bocsáss meg Tíbór!!DE,kezünkben volt a kulcs,és mielőtt még megrontották volna szegény barátom útnak indultunk az óceán felé!
Amikor először megláttuk az Atlanti-óceán végtelenbe tűnő habjait,érzékeny pillanatok között gyermeki vággyal rohantunk le a partra,hogy megmártozzunk a 10fokos tengerben,ám sajnos ez elmaradt. Csodás tájakon folytattuk utunkat,amikor is az egyik város után 2 fiatalt láttunk stoppolni,éshát persze eszünkbe jutott csoró mivoltunk,hogy nekünk is stoppolni kéne,és természetesen felvettük a két idegent. Megkérdeztük őket angolu,lh merre mennek,beszálltak,majd egy "bazzmeg,akkor induljunk" felkiáltással gázt adtam. Ezt követően egy furcsa,idegen nyelven megszólaltak utasaink,na szóval persze hogy ők is magyarok voltak:) Sajnos azon hősromantikus tervünk,hogy a kocsiban alszunk és fagyunk meg azon az éjszakán gyorsan dugába dőlt,lévén h kedves új magyar ismerőseink meghívtak minket az ő szállásadójukhoz,melyet mi kézségesen elfogadtunk,és útbavettük a várost ahol laktak,Bantry-t.
Nagyon jó kis hely volt ez is,volt szerencsénk megismerni a város legjobb pubját ami márcsak azért is maradt meg bennünk annyira mert Tibor talált egy 50eurost a földön,amit életem kockáztatása árán felvettem.Persze elittuk ott helyben. Sajnos ezáltál ismét a kocsiban alvás réme fenyegetett,mivel a szállás még pár km-re volt én pedig ugye vagy vezetek,vagy iszok. Inkább iszok,de akkor nem vezetek. De csak pár percig aggódtunk,ugyanis hamarosan megismertük a város újabb magyar tagját,Vikit,aki lassan 1 éve él Bantryben,mint önkéntes. Rögtön felajánlotta h aludhatunk nála,amit mi hasonló gyorsasággal el is fogadtunk. Na jó,olyan 200m-re volt a házuk,odáig elvezettem,bocsmár.
Az éjszakáról itt gyorsan megjegyezném,hogy soha életembe nem fáztam még annyira mint ott.Rettenetes volt,volt sztem 5-6fok a szobában,és 2 takaró összesen. De túléltük,és reggel már 6kor keltünk,ugyanis megfogadtunk vmit Tibivel. Történjék bármi,addig nem megyünk haza amíg nem jutunk ki a Mizen Head-re. Ez Írország legdélnyugatibb pontja,és megbabonázott minket,úgyh látni akartuk. Úgyh kimentünk napfelkeltét nézni. Nem volt rossz,csakhogy ne írjak olyan nagy dolgokat.;)
Ezután sikeresen visszavittük a kocsit Corkba,hazamentünk Carlowba,meg akartak ölni minket a helyi zsiványok,majd repültünk haza a picsába ;X
Itt a vége fuss el véle,remélem jól szórakoztatok. Aki teheti menjen el majd vmikor..