Reggel leugrottunk még Ksamil partjaihoz,közvetlenül Korfuval szemben Albánia legdélebbi csücskébe. Sajnos annyi eszünk volt, h a nagy strandra mentünk ami elég piszkos volt, pedig itt híresen tiszta a tenger, dehát majd legközelebb. 
Aznapi célunk már Görögo. volt, így hát a határ felé vettük az irányt. Útközben azonban még megálltunk a Kék-Szem forrásnál amiről igaz említést tett az útikönyv, de szerintem egyikünk se számított ennyire elképesztő látványra. "A Gjirokastërtől a görög határig húzódó Mali i Gjere hegység délnyugati lábánál, Sarandëtől úgy 20 kilométerre enyhén északkeletre, a szép nevű Mesopotami településtől nem messze (innen csak 15 kilométer a görög határ!) található Albánia egyik természeti csodája, a helyi nyelven Syri i Kaltër-nek, vagyis Kék Szemnek nevezett forrás, illetve látványosság." ..."A Kék Szem szűkebb környezetében (úgy egy ötszáz méteres sugarú körön belül) mintegy húsz, különböző vízhozamú forrás tör a felszínre, amelyek között a Syri a bajnok: másodpercenként 6-7 köbméter kristálytiszta, 11-12 fokos víz zubog fel olyan erővel, hogy a körülbelül nyolc méter átmérőjű forrás közepén a víz jó tíz-tizenöt centinyit megemelkedik." teljes leírás és ismertető Csurtusék blogján
Fürödtünk,búvárkodtunk,ugráltunk(a többi turista nagy örömére és tapsviharát kiérdemelvén). Hideg volt,de isteni. Katt a képre nagyban!
és a többi, először ugrás lentről:
Majd ugrás fentről: 
Miután kiélvezkedtünk a forrásnál, egy órán belül már könnyes búcsút kellett vennünk Albániától. Mindenki nevében mondhatom, h rendkívül megszerettük ezt az egyelőre még kicsit szegény,kicsit ütött kopott, de mégis gyönyörű országot és a - pár kivételtől eltekintve - nagyon szimpatikus albán népet. Görögországban az első dolgunk egy jó kis hipermarket volt Ionannia városában, majd K-felé folytattuk utunk a Meteorák felé. Úgy voltunk vele,h ott alszunk ahol ér minket az éjszaka. Így is lett végül, ám amikor megérkeztünk Trygonaba este 9 körül, a falu apraja nagyja még nagyban iszogatott,kártyázott és mulatott. Mi se akartunk kimaradni, kikértük a helyiek által is favorizált 2euros 0,5l-es borocskát és nyomtunk egy durva aranyásót. A egy tök jó játék amúgy, Tibzon mester által ismertük meg. A végén már annyira jól éreztük magunkat,h ez feltűnt a helyieknek is, akik pár euroért nagyon jó kis helyi muzsikát játszva dobbal és vmi fújóssal rögtönzött táncházra invitáltak minket,ami mi kézséggel elfogadtunk:) A végén még egy nagy adag kolbász+kenyér kombóval is megleptek minket úgyh nyugodtan mondhatjuk,hogy rendkívül kedvs vendéglátók voltak. A helyiek ajánlására a falu után lévő focipálya szerűségen sátraztunk, este pedig minden valószínűséggel egy hatalmas görög hegyimedve mászkált a sátrak között, bár csak egy szemtanúnk jelentkezett reggel:) 
