Pár napja láttam egy blogon, hogy néhány európai nagyváros metróját hasonlították össze a budapestivel, és nagyjából nekem is ez lenne a tervem, bár az összehasonlítást mindenki intézze magában. Lássuk tehát milyen a földalatti közlekedési hálózat Porto, Lisszabon, Alicante, Valencia, Barcelona és Párizs városában, ahol lehet saját képekkel illusztrálva. Először nézzük az első 3 várost.

1. Porto
Portugália második legnagyobb városa, agglomerációval együtt majd 2 millió lakossal. Porto metrója igencsak fiatal, ugyanis az első vonalakat a 2002-es foci EB-re adták át, értelemszerűen 2002-ben. Azóta viszont Európa egyik leggyorsabban bővülű közlekedési hálózata lett, jelenleg 5 vonal & 68 állomás áll a portoi nép rendelkezésére, ez összesen egy nagyjából 60km-es hálózatot jelent. Mindenképp tudni kell, hogy a portoi metró nagyrészt a föld felett fut (egyedül a történelmi városközpontban fut a föld alatt) tehát inkább villamos, a megnevezése is erre utal: "light rail". Azért itt sincs minden aranyból, tudni kell, hogy 2007-ig több mint 3,5 milliárd eurot költöttek a hálózat kiépítésére (ez kb 945 milliárd Ft), és mindezt sikerült a tervezettnél 40%-kal drágábban, persze ez nálunk még mindig jó százalék lenne. A portoiak nagy örömére az átadás óta a metró minden évben veszteséges, a rekord veszteség 2006-ban pl. csupán 32milliárd Ft volt. Ezzel együtt az állomások tiszták és zsír újjak, ugyanez elmondható a szerelvényekről is. A hálózat zónákra van felosztva csakúgy, mint minden nyugati városban, a jegyárak ennek függvényében változnak. A jegy elektronikus, és meglehetősen drága.

2. Lisszabon
Lisszabon városban élő lakosok száma 489 562 fő,míg a főváros vonzáskörzetének 2 865 km² területén közel 2,8 millió ember él, az ország lakosságának 27,7%-a. A Lisszaboni régió Portugália leggazdagabb térsége, az egy főre jutó éves GDP az EU átlagánál is jelentősen magasabb, az ország bruttó hazai termékének 37%-át termeli.
A lisszaboni metróhálózat lényegesen öregebb portói társánál, az első 6,5km-es vonalat 1955-ben kezdték el építeni és 1959-ben már használatba is vehette a főváros lakossága. Azóta szinte folyamatos az építkezés, a 98-as EXPO-ra már elkészült az összes vonal, melyek azóta pár évente egy újabb állomással bővülnek. Így a metro jelenleg 39,4 km hosszúságú ami 4 vonalból áll össze,mindez 46 állomással. A 2006-os évben több mint 184millió ember használta a metrót és ez a szám azóta is növekszik. Az elkövetkező években további 6 állomást terveznek, többek közt a lisszaboni nemzetközi repülőtérhez is.
A metrót itt volt szerencsém a legtöbbször használni és csak jókat mondhatok róla. A jegy természetesen elekronikus, - csakúgy mint a beléptetőrendszer - bármennyi átszállásra bármennyi időn belül érvényes. Egy kis zöld kártya amelyet utántölteni 1,1€, ha újjat veszel viszont 1,6 €, tehát érdemes megtartani, ami környezetvédelmi szempontból sem utolsó. Az állomások csillognak villognak, minden szép és új. A vonalaknak nemcsak színei, hanem szimbólumiai is vannak,pl. egy hajó, iránytű vagy épp egy sirály, ami mégjobban megkönnyíti az amúgy is pofonegyszerű tájékozódást.

 

3. Alicante
A városban 331ezren laknak, az egész alicantei régióban pedig majd 800ezren. Ez a lakosságszám nem feltétlenül tenné szükségessé egy metró építését, ám úgy látszik a spanyolok nem tudják nagyon másra költeni a pénzüket, ezért a belvárosi szakaszokat itt is a föld alá viszik. Bár itt töltöttem utam során a legtöbb időt, egész pontosan 6 napot, a rövid távolságok miatt nem használtam az itteni metró-villamos hibridet.
A hálózat tehát kombinált, 9 vonalból áll, ebből csak az 1-es és a 3-as vonal fut a föld alatt. Amikor lenéztünk az egyik állomásra, egy lelket se láttunk, talán még nem szoktál meg az ottaniak. Itt is van csomó zóna, az ár ennek függvényében változó, de a legolcsóbb is elég drága. Ami tökjó, hogy a központból szinte bárhova el lehet jutni, többek közt az egyik leghíresebb üdülővárosba a 20 km-re található Benidormba is. A fél város fel volt ásva amikor ott voltam, ám erre még nem tudtam rájönni, hogy mit is terveznek.