Ilyen egy délelőtt:

Ezt (is) isszuk:

És ilyen a naplemente:

Allen, whizz és pilaf admintársunk pár hete lehetetlen küldetésre szánta el magát. A világon elsőként, 2 nap alatt tervezték körbetekerni a Magyar Tengert, ami több mint 212km-t jelent. Íme a beszámoló:
A péntek éjszakát a siófoki Fenyő Villa apartmanház támogatásával egy rendkivül igényes szobában töltöttük, majd szombat reggel fél 10körül indult el a konvoj a balaton fővárosából.

Az első 50km-t szinte észrevétlenül tette meg a csapat, így az első nagyobb pihenőre a fonyódi Sparnál került sor. Rövid energiafeltöltés után indultunk tovább, ekkor még 30km volt háta Keszthelyig ahol egy rövid strandolás volt a terv. A Zala folyót átlépvén azonban whizz sporttárs hirtelen eléhezett, így ledölve a fűbe kapott 10 percet, hogy összeszedje magát. Miután ez gyorsan megtörtént alig fél óra múlva már a Keszthelyi városi strandon pihiztünk, majd strandröpiztünk mert annyira nagyon sok volt még a fölösleges energiánk. Délután 5 körül mentünk tovább, ekkor még majd' 60km hátra volt a napi távból. A Badacsonyi lankák között érkezünk Badacsonytomajhoz, ahol az út érthetetlen módon felvezetett a dombok közé, így ezt a 20km-es szakasz liftezéssel töltöttük, legnagyobb örömünkre. A nagy kaptatók után csak a hosszú lejtők jelentettek kis felüdülést, melyek közül az egyiken sikerült a 57,8 km/órás csúcssebességet is elérni. Végül nagy szenvedés, és 140 km után megérkeztünk a balatonakali gyermektáborba ahol az éjszakát töltöttük 15éves gyerekek és megadiszkó társaságában. Másnap folytattuk utunkat, de már csak egy cirka 80km várt ránk Siófokig. Ennek tükrében nyugodt tempóban haladtunk, előbb Tihanyt majd Balatonfüredet is magunk mögött hagytuk. Végül még Balatonvilágosnál áltunk meg élvezni a csodás balatoni panorámát, majd fél 3 körül már Siófokon is voltunk.

A bicajtúra számokban:
össz. km: 214,35 km
átlag: 20,6 km/óra, max seb. 57,8 km/óra
tekerési idő: 10óra 16perc

Jövőre ugyanitt, lehet majd csatlakozni!
És végül még egy videó:

Balatoni bicajtúra from pilaf on Vimeo.

Manapság egyre több pletyka kering arról, hogy valójában mi is lesz a Kecskemét belvárosában fekvő La Fabrique/Dandy/Ritmo/Dog Club (mindenki úgy hívja, ahogy megszokta, vagy szereti) sorsával. Úgy érzem, hogy meg kell osztanom veletek ennek a helynek a történetét, hisz több mint 3 éve folyamatosan rendezek oda Autorun néven breakbeat és drum and bass esteket, így szívemen viselem a klub sorsát.

Kezdetek kezdetén Pikong néven működött, mely abban az időben kultikus hely volt a hírös városi fiatalok számára, de anyagi okok miatt a tulajdonosok megváltak tőle, és az újabb befektető egy zs-kategóriás diszkót csinált belőle, mely a Cool Café nevet kapta. Itt aztán volt minden, ami egy igazi falusi diszkóban, ám kultúrát, vagy értéket nyomokban sem véltünk felfedezni a susogós nadrágos, napbarnította törzsközönség által oly kedvelt helyen.

Hál'istennek ennek a korszaknak is vége szakadt. Kisebb szünet után újabb kézbe került a pince, melyen végre látszott, hogy hozzáértő és gondoskodó kezekre talált. A La Fabrique névre keresztelt hely (sokak szerint a londoni Fabric majmolása volt a név) az igényesebb elektronikus zenei estek mellett sok koncertnek is teret adott. Ez a koncepció mindaddig sikeresen üzemelt, míg a pénzember és a programszervező (akiket egyébként rokoni szál fűz egymáshoz) össze nem vesztek. Eztán hanyatlásnak indult, boldog boldogtalan szervezhetett oda azt, amit csak akart, egyszóval teljesen kikerült a gyeplő a klubvezetés kezéből. Az addig jól felépített reklám is a múlt homályába veszett, volt olyan buli, melyet a dátumot megelőzően három nappal kezdtek el szórni. Persze itt joggal vethető fel a kérdés, hogy maga a buliszervező miért nem cselekedett hamarabb, egyszerű a válasz: a pénzember ragaszkodott hozzá, hogy ő intézze ezeket a dolgokat. Mondanom sem kell, hogy ilyen hozzáállással nem lehetett életben tartani a plészt, így ez a bérlő is továbbállt.

De ez még semmi! Ezután kezdődtek az igazi bonyodalmak. Azt tudni kell, hogy az egész udvarnak (közismertebb nevén Amfora udvar) egy tulajdonosa van, aki bérbe adja az udvart és az épület különböző részeit. A bérlő azóta is ugyanaz a Kft., mely szintén bérbe adja további személyeknek, cégeknek a helységeket. Ez a bizonyos cég csinálja már jópár éve a billiárd szalont a fenti épületben, a klubot mikor kinek kénye-kedve szerint kiadja, de voltak periódusok mikor saját kézben tartották, és üzemeltették. Visszatérve a tényekhez, miután a La Fabrique is csődbe ment, kiadták egy házaspárnak a helyet, akiknek kb. annyi közük volt a vendéglátáshoz, mint nekem a kvantumfizikához. Ez a féléves szakasz azért volt "jelentős", mert szerintem annál rosszabbul a hely sosem működött: irreális bérleti díjat kértek a buliszervezőktől, a bulihoz semmilyen formában nem járultak hozzá, sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy lesz*rták az egészet, és természetesen mindenkinél okosabbnak hitték magukat. A nagyképűség és a dilettancia hamar bukásra ítélte őket. Szerencsére.

Folytatódott a hely körüli huza-vona keresték az újabb bérlőt, és mivel senki nem jelentkezett, így az elsődleges bérlő - aki a billiárd szalont is üzemelteti - kitalálta, hogy egy "neves" helyi rádióssal felfuttatja a helyet. Az ötlet olyan jónak bizonyult, hogy durván két hónap után el is váltak útjaik, és egy új üzletvezetőt neveztek ki a brancsból, akivel ugyan lehetett tárgyalni, de a felsőbbrendűség az ő személyét is hűen jellemezte. Ez az éra is bukásra ítéltetett, majd jött a főbérlő unokaöccse. Az emberrel semmi gond nincs egyébként, de ő sem érezte, hogy hogyan kéne ebből klubból a város legjobb helyét megcsinálni. A helyszín ugyanis némi anyagi ráfordítással és reklámmal a térség egyik legjobb klubja lehetne. Kilátástalanság, posvány, közöny. Ezekkel a szavakkal írhatnám azt a bő félévet, mely következett a pince életében.

Felbukkant aztán mindenidők legmagabiztosabb gitárosa, aki kifundálta, hogy az ő bő haveri társaságának egy elitklubot fog kialakítani Ritmo Café & Club néven. A megbeszéléseink során már előre jeleztem neki, hogy ez a terv nem lesz hosszú életű, de ő ragaszkodott elképzeléseihez. Ekkor a mi bulijainkat is lekorlátozta, kéthavonta egyszer fért bele a mi estünk a terveibe. Látta aztán, hogy csak a mi bulijaink iránt van érdeklődés, ez mozgatja meg a leginkább az embereket, így gyors kapálózásba kezdett, végül visszatértünk a havi egy Autorun estre. Ez utóbbi szűk félév egyébként pöpecül működött, bár anyagiakban itt is ment a sumákolás, illetve a reklám hiánya, de még mindig korrektebb volt, mint az előző érák. Sokkal jobb ötletei is voltak a programok terén: többek közt a Dumaszínházat is ők hozták el első ízben Kecskemétre. Az sem elhanyagolandó, hogy végre valaki költött a helyre, kifestették, berendezték, kicsit puccosabbá varázsolták a helyet, melyet nem feltétlenül így kellett volna véghezvinni, de legalább valaki elkezdett valamit!

Szegény embert az ág is húzza, bár őt inkább a főbérlő. Emberünket több millió befektetése után egyik napról a másikra kidobták, mégpedig úgy, hogy ment volna nyitni és le volt cserélve a zár. Mondvacsinált indokokkal kirúgták, most futhat a pénze után. Úgy érzem itt történt a legnagyobb törés.

Napjainkban szintén egy rádiós ember vette kezébe a dolgokat, aki "újításaival" teljesen szétbarmolta az elmúlt félév munkáját. És most tessék figyelni: Dog Club!!! Egy hely, ahova kutyával is lehet menni. Én szeretem a blökiket, de azért mindennek megvan a maga helye. Az ÁNTSZ-nek is lesz ehhez egy-két szava szerintem... Szóval most itt tartunk, és szilárd meggyőződésem, hogy mi ide nem fogunk már több bulit szervezni, mivel az új értesülések szerint az ingatlan tulajdonosa kínaiaknak fogja eladni, hogy aztán egy újabb ázsia center létesüljön.

Nos röviden ennyi a Kápolna utca 3. alatti hely története. Lehet nézelődni nem létező klubok után. Irány a Bling, vagy a Passion ?! Kizárt!

Az EP választások óta köztudott hogy a politikai paletta átrajzolódni látszik. A Jobbik előretörése az MSZP középpártá válása, az SZDSZ megsemmisülése érdekes folyamatokat indított el itthon.

Vannak akiknek nagyon megnőtt az arcuk ,vannak akik nem veszik tudomásul a vereséget. Ez valahol természetes. Az SZDSZ-t, mint azt sokan tudjátok mindennél jobban utálom, álszent és kártékony párt, végleges megsemmisülésük(remélhetőleg 2010-ben) csak az ország érdekeit szolgálná.  Egy dolog azért példaértékű bennük, az MSZP számára. Levonták a következtetéseket, Fodor lemondott, sokan a rossz politika elimerése végett még a pártból is kilépnek, persze ez azért sok jót nem jelent, hiszen így Kóka és támogatói kerülhetnek megint fölénybe. A Jobbiknak megnőtt az arca, némileg joggal, ámbár pofátlanul, az MSZP-nek meg megmaradt, igaz nem tudni miért.

Hogy mi a gondom? Itt most nem a pártok által képviselt "értékek" vagy program a gondom, hanem az, hogy az érdemi munkáról elterelik a figyelmet. Az MSZP hónapok óta mást sem csinál, csak folyamatosan nyilasozik, nácizik a Jobbik pedig zsidó,komcsi ,cigány jelszavakkal él. Ezt még betudnám egy kemény kommunikációs eszköznek, a gond az, hogy emellé nincs programjuk, viszont akkora arc párosul mintha 2/3-os támogatottságuk lenne. Az MSZP hátránya ebben az, hogy a Jobbiktól egyenlőre nem is elvárás a működőképes program, mert margón vannak, az MSZP viszont kormánypártként sokadjára próbál valamit kitalálni. Azért az ötlethiányt mutatja, hogy akkor lettek hirtelen ötleteik meg új terveik ,amikor jött a nyári szünet, ezeket nem akarták szavazásra bocsátani, azt viszont, hogy a holokauszttagadás legyen  büntethető az központi kérdés a jelen gazdasági helyzetben. EZ is nyilvánvalóan azért kellett ,hogy Lendvai Ildikó el tudja fröcsögni :"mostantól minden holokauszttagadó mondat és tett mögött, minden neonáci megnyilvánulás mögött ott lesz Orbán Viktor felelőssége" ,aki mint tudjuk zsidókat szokott enni reggelire és kedvenc fogása cigánypecsenye.

A FIDESZ eközben ugye kivár. Kétfrontos csata előtt állnak ,hiszen a Jobbik megpróbál minél több szavazatot lopni tőlük, próbálják álmagyarnak beállítani őket, míg az MSZP tudatosan a szlsőségekkel akarja egybemosni a FIDESZ-t. Mi ebben a poén? Az hogy ezzel azokat erősítik ,akiket annyira nem akarnak. Ha ezt kitaktikázza már a FIDESZ komoly hibák nélkül ,ami alatt leginkább azt értem ,hogy a Szíjjártó,Répássy,Cser-Palkovics trió talán inkább jobb lenne ha nem mondana semmit, akkor nem lehet baj, meg lehet a kívánt 2/3. Igen. a FIDESZ  a kevesebb több elvet kéne hogy kövesse, és minél tisztábban ,egyértelműbben kell nyilatkozni, nehogy megint 1-1 szövegrészletre negatív kampányt építseneke a vetlytársak, mint tette azt Gyurcsány annó Kövér "köteles beszédével".

A címadás még mindig nem az erősségem, de majd próbálok fejlődni. De visszatérve ezek ismeretében mi is a problémám??

Az egyik oldalról álmagyar, zsidóbérenc hazaáruló, a másikról náci, rasszista, nyilas vagyok. Nem könnyű hova helyeznem magam, ha lehet mondani ilyen megosztott még sose volt az ország, a szerencse az, hogy nem az emberek ,csak a pártok.

Jól gondoljátok, nem csak úgy keltem ilyen korán, ugyanis 5:30-tól vár a strand! :)
Addig is a tegnapi mellettünk elvonuló vihar egyik szerény villámocskája ébresztőnek..

Hosszas tárgyalások után aláírta szerződését Komix, régi, nagyon régi barátunk, olvasónk, a kecskeméti underground élet jeles képviselője, országos hírű d'n'b lemezpörgető, futball szakíró&manager, és nem utolsó sorban nagy lokálpatrióta! Szerződése hónapok óta a levegőben lógott, és régi adminjaink teljes érdektelensége miatt vált létfontosságúvá megszerzése! Munkájával, gondolataival reméljük ismét sikerül egy kis új színt vinni blogunkba, így továbbra is hozni tudjuk az eddig is megszokott színvonalat!

Ezzel üdvözöljük immáron 9. szerkesztő társunk, reméljük remek posztok fogják elhagyni képzeletbeli pennáját!

Szervusz Komix!

Régi vasúti emlékem rajzban elmesélve. Valami ilyesmi ihletésűek lehetnek a napirajzok is. Csak a grafitember tud rajzolni :)

„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, és van valami köze az igazsághoz.”
"Ezekkel a szavakkal ajánlotta az eredetileg filmforgatókönyvnek készült könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter. Sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja.
Robert Capa (1913–1954) magyar származású, amerikai fotóriporter és haditudósító 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával lett világhírű. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét.
Tekintélyes hagyatékából (felvételeinek száma 70 ezer körül mozog) 88 fotó ma a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum tulajdonában van."

Tegnap sikerült megvennem a könyvet és tényleg kurva jó!:) Két rövid részt le is írnék, azt hiszem át lehet érezni milyen is volt egy igazi magyar piás a háború kellős közepén:
"...A győzelem élvezetes volt és  halálosan kimerítő. A nap folyamán öregasszonyok százai csókoltak minket végig Tunisz utcáin, ás tömérdek pohár bort kellett felhajtanunk. Egy hatalmas, modern épületben kellemes lakást találtunk, ahol befejezhettük riportjainkat és elkezdtünk amúgy istenigazából ünnepelni. Ital bőségesen került a Gestapo lefoglalt raktárából, úgyhogy dalos torkunkat nem kellett féltenünk a kiszáradástól.
Éjfél körül megdöngették az ajtót, és egy feldúlt francia polgártárs rontott be a lakásba. -Messieurs! - bődült ránk. - Önök három hónapig bombáztak minket minden áldott éjjel. Ez még rendben van. Most viszont azt mondják, itt a béke, és a feleségem meg a kislányom aludni szeretnének.
Lecsurgattunk egy pohát német konyakot a vitézül ellenálló francia torkán, és megígértük neki, hogy holnaptól kezdve már egészen biztosan béke lesz.
A győzelem másnapossága többnyire gyötrelmesen heves. Számunkra a háború pillanatnyilag befejeződött. A piánk az utolsó kortyig elfogyott, és az apák minden takarosabb tuniszi lányt szobafogságba tartottak." :)

vagy egy rövid példa mekkora geci is volt:
" Másnap délelőtt az Antifasiszta Idegenvezetők Egyesületének frissiben megválaszott elnöke körülfuvarozott minket a szigeten (...) Ráadásul részletesen ismertette velünk a kollaboráns idegenvezetők névsorát, és nyomatékosan kérte, hogy mihelyt visszatérünk, azonnal tartóztassuk le őket. Délután a Kollaboráns Idegenvezetők Szövetségének elnöke ajándékozott meg bennünket egy láda öreg konyakkal. Az ajándékot elfogadtuk, az ajándékozót feljelentettük az elhárításnál" :D

És még írhatnék sokat, kb az egész könyv ilyen, úgyh csak ajánlani tudom!
 

Ludwig Múzeum - MÜPA

Robert Capa kiállítás
2009. július 03. - 2009. október 11.

részletek itt , index cikk róla itt

whizzel mi ott leszünk!

Tommm múltkor panaszkodott, hogy szar zenét ajánlottam, hát most akkor metál,emo,post-hardcore ezerrel. Nagyon jó noname bandákat találtam az utóbbi időben.

This Romantic Tragedy

Talán ők a legjobbak, nagylemezük még tudomásom szerint nincs ,egy 5 számos EP-t találtam eddig összesen. Stílusokat tekintve merítenek az emóból, metalcore-ból és rengeteg szinti van benne. Külön kiemelném a vokál-főének megoldásokat, nagyon kreatívak, és nagyon jól keverik a brutális és dallamos részeket is.

A Smile From The Trenches

Tőlük már linkeltem be videót, vagyis zenét, ők csinálták a Katy Perry Hot N Cold feldolgozást. Ők is amolyan post-hardcore vonalból merítenek elemeket, legalábbis ők ezt állítják magukról. Nem is a stílus lényeg ,hanem a zene, az pedig jó. Eddig 2 EP-jük jelent meg, ez a szám a legújabbról a címadó dal:

The Crystal Method

Ez kicsit kilóg a sorból ,de régi nagy kedvencem, talán az elektronikus zenei vonalon az első nálam, régóta gyártja jobbnál jobb lemezeit,remixeit. Az új album pedig Divided by The Night címen a hetekben jött ki, íme az első video(ami fantasztikus véleményem szerint szintén):

Rajzoltam egy új tompa logót. Modosítási javaslatokat várom a kommentekbe.

Teodolitnál pilafra gondoltam de nem tom szoktátok-e használni.

Dolomitok - Olaszország, 2009.júni 18-22.

nagyobb képek, élvezetes diavetítéssel itt

+ csúcstámadás videó exkluzív!!! soha nem látott felvétel!!
ja és hülyeséget beszélek a videón az ne zavarjon meg senkit,csak ugye kevés volt már az oxigén:)

Dolomitok - Piz Boe csúcs (3152m) from pilaf on Vimeo.